10 milliárd euró többletforrást szavaztak meg a 2024-2027-es időszak uniós költségvetésének az Európai Parlament képviselői az Európai Bizottság által javasolt 65,8 milliárd eurón felül - közölte az uniós intézmény.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A berlini-párizsi paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
Már több mint egy éve tartanak a tárgyalások arról, hogy az Európai Unió a költségvetési fegyelmet meghatározó stabilitási és növekedési paktumot (SGP) hogyan reformálja meg. Míg a cél az volt, hogy a tagállamok büdzséi fenntarthatóbbak és rugalmasabbak legyenek, miközben egyszerre támogatják az államadósságszintek csökkentését és a gazdasági növekedést. Noha az SGP rendszert részben éppen azért írnák át, mert az EU országainak is jelentős és költséges befektetéseket kell végrehajtaniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, pont ezeket veszélyeztetheti a reform egy friss elemzés szerint.
Franciaország, Németország és Portugália intenzív tárgyalásokba kezdett, amelyek célja, hogy új illetékekkel és adókkal erősítsék meg az Európai Unió következő hétéves költségvetésének bevételi oldalát. Eközben pedig arról is folyik a vita, hogy a 2021-2027 között többéves pénzügyi keretben (MFF) hogyan lesz pénz Ukrajna támogatására vagy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) megugrott kamatfizetéseinek kiegyenlítésére. Míg a magyar kormány megvétózná az Európai Bizottság által kért plusz befizetéseket, addig más országok inkább itt is a bevételeket növelnék.
Az igazságügyi reformcsomag teljesítésével a magyar kormány fontos lépést tett az uniós források egy jelentős szeletének felszabadításáért. De az Orbán Viktor vezette kabinet visszafelé elsülő fegyvere lehet, hogy belengette az egész EU-költségvetés felülvizsgálatának megvétózását. A Portfolio-nak nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság mennyire akarja felvenni a kesztyűt egy újabb politikai csetepatéban. Kényes egyensúlyozás vár az uniós intézményrendszerre, hogy elejét vegyék a brexitizációnak, ne tűnjenek túl puhának, és erőt is mutassanak.
Az Európai Tanács jóváhagyta az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó rendeletet, amely közismertebb nevén a "chipekről szóló jogszabály". Az Európai Unióban így egy jelentős támogatási program élesedik, hogy fokozzák a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket, valamint pénzügyi forrásokat biztosítsanak a gyártókapacitások kiépítésére. A brüsszeli terv javítja a chipágazat nyersanyagellátását is, valamint számos szabályozási kérdést is módosít.
Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke szerint az Európai Uniónak évente több mint 620 milliárd euróra van szüksége a zöldfejlesztések finanszírozásához. Mindebben egy átalakított Európai Beruházási Banknak (EBB) lehet komolyabb szerepe. A cél az lenne, hogy az állami finanszírozás felhasználását a kockázatosabb fenntarthatósági projektekbe történő magánberuházások katalizátora legyen az EBB. De az EU szerint fontosak a zöldátállásban a célzott kereskedelmi megállapodások, valamint a demográfiai változások és a szakképzett munkaerő iránti igények kezelése is.
Az Európai Bizottság választ adott a magyar kormány azon kérdésfelvetésre, hogy mi van a magyar uniós forrásokkal, elköltött-e azokat Brüsszel, ha az uniós végrehajtó testület 66 milliárd eurónyi feltöltést kér a közös költségvetésbe, mivel kevés a forrás. Bár a Magyarországnak járó pénzek a helyükön vannak, az még kérdéses, hogy mikor érkezhetnek meg, és meddig lehet még vita a hétéves költségvetésről.
A magyar kormány kommunikációjában szinte már azt üzeni, hogy az Európai Unió bankszámlái teljesen üresek. Bár az Európai Bizottság valóban a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret feltöltését kérte, valójában az összes finanszírozási vállalás teljesítése ütközhet csak nehézségekbe. Két nehéz kő húzza a büdzsét: Ukrajna és a helyreállítási hitelkeret kamatterhei. Az Orbán Viktor vezette kabinet már komoly számonkérést ígért, ami azt vetíti előre, hogy az egyhangúságot követelő döntésnél már most az uniós csúcstalálkozón új front nyílhat a Brüsszellel szembeni harcban.
Bizonytalan az Európai Unió törekvése, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mivel egyelőre elégtelenek az erre irányuló intézkedések - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.
Az Európai Uniónak több kihívással kell szembenéznie, amelyek a többéves pénzügyi keret (MFF) 2020-as elfogadása óta megterhelik költségvetését. E kihívások közé tartozik Oroszország ukrajnai inváziója, a világjárványt követő megnövekedett migráció, az infláció és a kamatlábak emelkedése, valamint a globális ellátási láncok zavarai. E problémák kezelése érdekében az EU célzott megerősítéseket javasolt a kulcsfontosságú területeken, aminek része az is, hogy a tagállamoktól többlet befizetéseket várnak.
Christian Lindner német pénzügyminiszter kijelentette, hogy nincs helye további német befizetéseknek az uniós költségvetésbe. Németország feszült költségvetési helyzetére és a szükséges megszorítások szükségességére hivatkozott, ami lehetetlenné teszi, hogy az Európai Uniónak további hozzájárulásokat nyújtsanak. Lindner azt is megjegyezte, hogy más tagállamok is hasonló megszorításokkal küzdenek - számolt be a Der Spiegel.
A kormány a lehető leghamarabb benyújtja frissített önértékelését a Bizottságnak - közölte a Portfolio-val az Igazságügyi Minisztérium az uniós kohéziós források és a helyreállítási alap támogatásainak lehívásához szükséges eljárás kapcsán. A magyar fél úgy értékeli, hogy az igazságügyi reform elfogadásával teljesítette a horizontális feljogosító feltételeket, így kezdeményezheti mintegy 13 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását. Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére óvatosabban fogalmazott, míg korábbi hírek szerint lehet még akadály a kormány előtt.
A magyar kormányzat és Brüsszel közötti jogállamisága vita miatt számos uniós forrás egyelőre nem elérhető, de ez jellemzően csak a kohéziós alapokat érinti, a Brüsszelben pályázható közvetlen források továbbra is pályázhatók, sőt, a kiesett források egy része akár innen lehetne pótolható. Ehhez azonban a cégeknek a korábbitól teljesen eltérő pályázati gyakorlatot kell elsajátítaniuk, aminek támogatásában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) kulcsszerepet vállal. Az intézmény ügyvezető igazgatóját, Petri Bernadettet kérdezte a Portfolio, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a nyugat-európai cégekkel is versenybe tudjanak szállni a támogatásokért.
Civilekkel, a versenyszéfra szereplőivel, a kormány tagjaival, önkormányzati vezetőkkel is egyeztettek az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tagjai budapesti látogatásukon. Mint jelezték, a vizsgálat nem a kormány ellen irányul, hanem az uniós költségvetést védik a demokratikus elvek mentén. Azonban a testület tagjai missziójuk végén arról számoltak be, hogy számos problémát látnak, amelyeket a jogállamisági eljárás ellenére sem rendezett a magyar kormány. Így a bizottság sajtótájékoztatóján a delegáció tagjai arról beszéltek, hogy elvárják a helyreállítási tervben megfogalmazott 27 szupermérföldkő maradéktalan végrehajtását. A legtöbb kritikát a diszkriminatív versenyjogi környezettel és a források igazságtalan, "politikavezérelt" elosztásával fogalmazták meg. Mindez pedig negatív hatással lehet a magyar uniós források kifizetésére.
Az Európai Parlament szavazni fog arról a jelentésről, amely a pénzügyi tranzakciókra és a nagy multinacionális vállalatokra kivetett új adókat szorgalmazza a 2024-es költségvetés finanszírozása érdekében, amely a megnövekedett felelősségek - többek között a gazdasági biztonság és a védelem - miatt feszített helyzetben van. A jelentést Valérie Hayer, francia Renew frakcióhoz tartozó EP-képviselő terjesztette be, aki szerint az, hogy az EU költségvetése a blokk GDP-jének csak 1%-a, jelentősen korlátozza a közös uniós fellépést.
Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.
Szakértői szinten megszületett a feltételes megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a horizontális feljogosító tételekhez szükséges reformokkal kapcsolatban. Fontos lépés ez az uniós kohéziós források nem felfüggesztett részének lehívásához. A Népszava értesülései szerint a politikai jóváhagyás szükséges még Brüsszeltől, ahol még lehetnek viták. A Portfolio megtudta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn már tárgyalt is Didier Reynders jogérvényesülésért felelős EU-biztossal.
A gazdasági válságok voltak a legnagyobb partnerek eddig Magyarországon abban, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsátás. A válságok közötti időszakban a kibocsátások inkább stagnáló́ trendet mutattak, például a 2010-2020-as időszak egészére nézve sem lehet következetesen csökkenő trendet megfigyelni. Trendváltás nélkül, ilyen tempóval viszont egyáltalán nem reálisak a 2050-es klímacélok. Ezt az Európai Unió is tudja, éppen ezért köti a támogatási rendszerét energiahatékonysági, kibocsátáscsökkentő, fenntarthatósági programok megvalósításához. A Green Policy Center elemzése szerint több ezer milliárd forint még be nem tervezett felhasználású forrás állhat Magyarország rendelkezésére 2030 végéig az RRF hiteleiből, a REPowerEU forrásból, a kvótakereskedelmi bevételekből, a magyar zöld kötvényekből, illetve a 2028-2034-es uniós költségvetésből és a közvetlen EU-s forrásokból. A pénz tehát meglehet a zöld átállásra, de nem mindegy, hogy mire költjük. A finanszírozási kérdésekről április 25-én, a Sustainable Tech konferencián is szó lesz.
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
